Szerintem ez az a verseny, ami valakinek vagy nagyon bejön vagy nagyon nem! Itt nincs arany középút! Mivel van itt minden; kúszás-mászás, sárban dagonyázás, érdemes egy régi, már használaton kívüli cipőben rajthoz állni. Bocsánat, ez így teljes mértékben nem is igaz, mert az első kihívás az, hogy zokniban állunk rajthoz és a rajtpisztoly eldördülése után kell felvenni a cipőt! Ilyenkor a hangulat már a tetőfokán, harangot is kongatnak az elvetemült futók tiszteletére… Nem véletlen, hogy a Futókörös pólónk is itthon, a szekrényben pihent aznap, sajnáltuk volna, ha fennakad a szögesdróton.
Bemelegítésnek 1 kör a brutálpályán, majd kiküldenek az erdőbe egy kis terepezésre (kb. 3,5 km) és mire kicsit komfortosabban érezné magát a futó a félig megszáradt ruházatában, vissza kell mennie még egy körre a brutálpályára! Viszonylag gyorsan ráeszméltünk, hogy nem komfortzónás futkározásról szól a dolog, hisz az akadályok leküzdése igen komoly erőnlétet kíván. Keresztedzés, felsőtest erősítése előnyt jelent. Van dimb-domb rendesen, valahol mindez kellően saras állapotban, hogy csússzon is.
Nekem a legnagyobb kihívás mindig a szögesdrót alatt a sárban való kúszás. Különféle vizes akadályok is tarkítják a pályát, hol csak derékig merül az ember, hol teljesen a víz alá kell bukni, ha tovább szeretnél jutni. Ezután elnehezült cipővel, ruházattal folytathatod a futást. Szalmabálák, gumiabroncsból készült hegyek, erdei labirintus, slaggal locsolt csúszda, füstös barlang, dagonyás szakaszok színesítik még a pályát.
A verseny reggelén a kicsit hűvöskés időjárás miatt kicsit aggódtam, hogy a vizes akadályokat, hogy fogom leküzdeni én, aki a nyári forróságban egy váratlanul kapott vízpermet hatására is totál fel tudok háborodni…. Amikor aztán az első vizes árokhoz értem, a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy örömmel belevetem magam. Azt már mondanom sem kell, hogy a verseny végén hideg vizes zuhanyzásra van lehetőség. Sok "versenyruha" ilyenkor a kukában landol, illetve kiállításra kerül a versenypálya szélén, a kerítésen. Az érem is kellően stílusos szerintem!
Emese